A Gök medrese Sivasban – a szeldzsukok „Mennyei medrese”

Gök medrese – a türkizkék minaretekkel rendelkező „Égi medrese” Sivasban

A név magáért beszél: a Gök medrese (törökül Gökmedrese – „Mennyei medrese” vagy „Kék medrese”) nevét a türkizkék csempékről kapta, amelyekkel egykor burkolták. Ma a csempék már elhalványultak, de a monumentális portál két oldalán álló két huszonöt méter magas minaret továbbra is az anatóliai égbolthoz nyúlik, meghatározva Sivas történelmi központjának hangulatát. A Gök medrese, más néven Sahibiye medrese, 1271-ben épült Sahib Atya Fahreddin Ali – a konyai szeldzsuk szultánság vezírje és tényleges uralkodója – megbízásából. Ez az anatóliai szeldzsuk építészet egyik legnagyobb és legimpozánsabb műemléke, és a szomszédos Burudzsiye és Cifte Minareli medreszékhez hasonlóan a UNESCO Világörökségi listájára is pályázik.

A Gök medrese története és eredete

1271, Sivas. A konyai szeldzsuk szultánság a mongol nyomás alatt megroppan, de a városokban még építkeznek. Az új épületek fő megrendelője Anatóliában Sahib Ata Fahreddin Ali lett – az a személy, aki hosszú ideig a hatalmas Perwane vezír mellett irányította a szultánságot, majd annak 1277-ben bekövetkezett halála után a tényleges hatalmat a saját kezében összpontosította. Sahib Ata az építészet pártfogója, mecénás és építtető volt: nevét viseli több medresze, mecset és karavánszeráj egész Anatóliában. A Gök medresze a leggrandiózusabb közülük.

A terv szerzője az építész, akit Kaloyan néven ismertek Konya városából – aláírása megmaradt a portál oldalsó oszlopkapitáljain. A „Kaloyan” (görögül „Jó János”) a mester lehetséges örmény vagy kappadókiai görög származására utal – ez tipikus helyzet a szeldzsuk építészetben, ahol a különböző etnikumokhoz és vallásokhoz tartozó mesterek munkája és tehetsége a muszlim elit egységes védelme alatt egyesült.

A medrese portálján arab felirat látható: „Épült a nagy szultán, a királyok legnagyobbika, a béke és a hit segítője, Keihüsrev, Kilych-Arslan fia uralkodása alatt. Allah erősítse meg hatalmát.” Az évszám 1271. A felirat meghatározza a műemlék keletkezésének idejét, és megnevezi azt a hivatalos uralkodót, akinek uralkodása alatt épült: III. Giyaseddin Keyhüsrev szultánt.

A medreszét rendeltetésszerűen – oktatási intézményként – 1926-ig használták, amikor a Török Köztársaságban eltörölték a hagyományos medresze-rendszert. Hosszú évek elhagyatottsága után 1823-ban az épületet restaurálták. Eredetileg ez egy kétszintes épület volt, hamammal és 30 fős étkezővel; ma már csak az alsó szint 13 helyisége maradt fenn – a mezzanint elvesztették.

A medresze vakúf-gazdasága méretével lenyűgözte a környéket: az alapító okirat szerint fenntartását 85 piac, kilenc falu, két gazdaság és egyéb források jövedelme biztosította. Ez arra utal, hogy a Gök medresze nem egy átlagos oktatási épület volt, hanem egy jelentős gazdasági és szellemi intézmény. 2014-ben a többi szivaszi medreszével együtt jelölték az UNESCO világörökségi listájára.

Építészet és látnivalók

A Gök medrese monumentális építmény. Az épület szélessége 31,25 méter. A belső udvar mérete 24,25 x 14,40 méter. Két, egyenként 25 méter magas minaret keretezi a főbejáratot, ami messziről is látható vertikális akcentust ad az épületnek.

A főbejárat

A portál a Gök medrese legfőbb művészeti értéke. A szeldzsuk „kőfaragás” legjobb hagyományainak megfelelően faragásokkal és feliratokkal van tele, ugyanakkor harmonikus: a bejárati boltív feletti mukarnasok, az oldalsó felületeken található csipkés arabeszkek, a cseppkőfülkék. A portál oldalán álló oszlopok kapitéljén az építész aláírása látható – ami ritka jelenség a középkori anatóliai építészetben. Éppen ezeken a kapitéleken van bevésve „Kalojan Konjából” neve.

Két minaret

A két, egyenként 25 méter magas minaret az egész épületegyüttes domináns eleme. Csempékkel (a medreszének nevét adó történelmi türkizkék csempékkel) és faragott díszekkel vannak díszítve. Ma a csempeburkolat egy része elveszett, de a forma és az arányok megmaradtak. A minareteket hagyományos szeldzsuk stílusú kupolák koronázzák.

Belső udvar és helyiségek

A portál mögött egy árkádokkal körülvett udvar nyílik. Az udvarról két fő szárny nyúlik ki: az egyik a mecsethez (imateremhez), a másik az oktatótermekhez vezet. A földszinten megmaradt 13 szoba képet ad az eredeti térről. Meg kell jegyezni: a szomszédos Burudzse Medreszével ellentétben itt nincs gazdagon csempézett sírkamra, de az építészeti monumentalitás ezt bőven kompenzálja.

Összehasonlítás Sivas többi medreséjével

A Gök medrese egy kulturális klaszter része: a közelében áll a Çifte Minareli Medrese (Kétminaretű medrese, 1271-ből) és a Şifaiye Medresesi (medrese-kórház, 1217-ből). Mindhárom a Kent Meydanı városi tér közelében található, és egy nap alatt könnyen bejárható gyalog. Teljes összehasonlításképpen: a Çifte Minareli portálja gazdagabb díszítésű, míg a Buruciye szigorúbb és szimmetrikusabb. A Gök medrese közbülső helyet foglal el – grandiózus méretei mellett kifinomult, de nem „túlzsúfolt” díszítéssel rendelkezik.

Érdekes tények és legendák

  • Kalojan építész Konjából – az egyik kevés dokumentáltan ismert személy a szeldzsuk anatóliai építők közül. A portál kapitéleire írt aláírása lehetővé teszi, hogy ezt a műemléket hozzá kössük; a mester lehetséges görög-örmény származása az adott korszak anatóliai kézműves hagyományainak kulturális sokszínűségéről tanúskodik.
  • A Gök medrese vakúf-gazdasága 85 piacot és 9 falut foglalt magában. Ez hatalmas gazdasági bázis, amely egy egész tartomány erőforrásaival vetekszik. Ez biztosította a személyzet fizetését, az épület fenntartását és feltehetően a hallgatók étkeztetését is.
  • A „Gök medrese” név kétféleképpen fordítható: „Mennyei” – a magasztos, spirituális értelemben – és „Kék” – a türkizkék csempék színe alapján. Törökül a „gök” szó egyszerre jelent „mennyet” és „kék/zöldet” is.
  • A Gök medrese 1271-től 1926-ig működött oktatási intézményként – vagyis több mint hatszáz éven át, megszakítás nélkül. Még a bizonytalan időszakokban is folytatta oktatási tevékenységét.
  • A Buruciye Medrese és a Çifte Minareli mellett 2014-ben a Sivas egységes történelmi kulturális negyedeként benyújtották az UNESCO-hoz. Potenciális világörökségi helyszín – ami hangsúlyozza az egész együttes általános jelentőségét.

Megközelítés

A Gök medrese Sivas központjában, a város főterén található, más történelmi medresék mellett. A legközelebbi repülőtér a Sivas Nuri Demirağ (VAS), amelyre Isztambulból és Ankarából érkeznek járatok. A repülési idő Isztambulból körülbelül 1 óra 20 perc. A repülőtérről a központba taxival vagy városi busszal lehet eljutni (15–20 perc).

Ankarából a TCDD vonattal körülbelül 5–6 óra. Buszok (Metro, Kamil Koç) indulnak Ankarából és Isztambulból naponta. Sivasban a medrese a történelmi központban található; a Kent Meydanı mindhárom műemléke gyalogosan is elérhető. A belépés általában ingyenes (kérdezze meg a helyszínen).

Tippek az utazóknak

Szánjon fél napot Sivas történelmi központjára: a Gök medrese, a Buruciye medrese, a Çifte Minareli és a 12. századi Ulu Cami mecset mind 500 méteres körzetben található. A portál fényképezésére a legjobb időpont a reggel, amikor a nap keletről süt, és kiemeli a mukarnasok domborzatát. Az esti megvilágítás lágyabb, de a részletek élessége csökken.

A legélénkebb idő Sivas látogatására augusztus vége, amikor a városban megrendezik a Kulturális és Művészeti Fesztivált. A medreséket kivilágítják, koncertek és kiállítások zajlanak közvetlenül az udvarokban. A többi időben a város csendes és szerény – éppen ez teszi kényelmessé a történelmi negyedben való sétát: nincsenek turistatömegek. Kombinálja az utazást Divrigivel (az UNESCO portállal rendelkező Ulu Džami mecset, 120 km-re keletre) – a két helyszín együtt egy tartalmas, kétnapos „szeldzsuk Közép-Anatólia” útvonalat alkot. Pontosan a portál monumentális jellege és a kiemelkedő építész-vizír története teszi a Gök medreszét kulcsfontosságú állomássá mindazok számára, akik a középkori Anatólia építészetét tanulmányozzák.

Az Ön kényelme fontos számunkra, kattintson a kívánt jelölésre az útvonal létrehozásához.
Találkozó a percekkel a kezdés előtt
Tegnap. 17:48
Gyakran feltett kérdések — A Gök medrese Sivasban – a szeldzsukok „Mennyei medrese” Gyakran ismételt kérdések az A Gök medrese Sivasban – a szeldzsukok „Mennyei medrese” webhelyről. Információk a szolgáltatás működéséről, lehetőségeiről és használatáról.
Törökül a „gök” szó egyszerre jelent „éget” és „kék” színt is. A medrese a minareteket és a homlokzatot borító türkizkék csempékről kapta a nevét. Ezért a névnek kétféle jelentése van: „Mennyei medrese” – spirituális értelemben, és „Kék medrese” – a csempe színe alapján. A hivatalos második neve – Sahibiye Medrese, a megrendelő nevéről.
A medreszét 1271-ben építtette Sahib Aty Fahreddin Ali, a konyai szeldzsuk szultánság vezírje és tényleges uralkodója. Hivatalosan az építkezés Giyaseddin Keyhüsrev III. szultán uralkodása alatt folyt, amit a portálon található arab felirat is tanúsít. Az építész Kaloyan volt Konya városából – ő az egyik kevés dokumentáltan ismert személyiség a középkori anatóliai építészek közül.
Kalojan Konjából – az a építész, aki a portál oldalsó oszlopainak kapitéljére írta alá a nevét. Ez ritkaságnak számít a középkori anatóliai építészetben. A „Kalojan” név a görög „Jó János” szóból származik, és a mester lehetséges örmény vagy kappadókiai görög származására utal. Ez tükrözi a szeldzsuk korszakra jellemző gyakorlatot, amikor különböző etnikumokhoz és vallásokhoz tartozó mesterek a muszlim elit védelme alatt dolgoztak.
A medrese 1271-től 1926-ig – több mint hatszáz éven át – folyamatosan működött oktatási intézményként. 1926-ban a Török Köztársaságban eltörölték a hagyományos medrese-rendszert, és az épület elvesztette oktatási funkcióját. Egy elhagyatott időszakot követően felújították, és ma már látogatható.
Eredetileg a Gök medrese kétszintes épület volt, amelyben hamam és egy 30 fős étkező is helyet kapott. Ma már csak az alsó szint 13 helyisége maradt fenn – a mezzanine eltűnt. A minaretek türkizkék csempeburkolatának egy része is eltűnt az idők folyamán, azonban maguk a minaretek, a portál, a belső udvar és az árkádok jó állapotban maradtak.
A vakúf az iszlám hagyományban egy jótékonysági alapítvány, amely vallási vagy oktatási intézmények fenntartását biztosította. A Gök medrese alapító okirata szerint fenntartását 85 piac, 9 falu, 2 gazdaság és egyéb források bevételei finanszírozták. Ez egy egész tartomány erőforrásaival vetekszik, és arról tanúskodik, hogy a medrese jelentős gazdasági és szellemi intézmény volt, nem pedig egy átlagos oktatási épület.
Jelenleg a Gök medrese hivatalosan nem szerepel az UNESCO világörökségi listáján. 2014-ben azonban a Buruciye Medrese és a Çifte Minareli Medrese mellett Sivas egységes történelmi-kulturális negyedeként jelölték a világörökségi listára. Ez azt jelenti, hogy az objektum előzetes listán szerepel, és pályázik a világörökségi státuszra.
A Gök medrese közelében található a Çifte Minareli Medrese (1271) és a Şifaiye Medresesi (1217). A Çifte Minareli portálja gazdagabb és díszesebb, a Buruciye medrese pedig szigorúságával és szimmetriájával, valamint a belsejében található gazdagon csempézett sírkápolnájával tűnik ki. A Gök medrese közbülső helyet foglal el: monumentális méreteivel (az épület szélessége több mint 31 méter, a minaretek magassága 25 méter) tűnik ki, ugyanakkor díszítése kifinomult, de nem túlzott.
A portál az épület legfőbb művészeti értéke. Bonyolult faragványok díszítik: a bejárati boltív felett mukarnasok, az oldalfelületeken csipkés arabeszkek, valamint cseppkőfülkék láthatók. A portál oldalán álló oszlopok kapitéljain Kalojan építész aláírása van bevésve – ez rendkívül ritka jelenség a középkori Anatóliában. A portál megtekintésére és fényképezésére a legjobb időpont a reggeli órák, amikor a nap kiemeli a faragványok domborzatát.
A rendelkezésre álló információk szerint a Gök medrese belépése általában ingyenes. A feltételek azonban változhatnak, ezért javasoljuk, hogy a látogatás előtt közvetlenül a helyszínen vagy a Sivas-i turisztikai irodában érdeklődjön az aktuális információkról.
A látogatásra legalkalmasabb időszak a tavasz és az ősz, amikor az időjárás kellemes a történelmi negyedben való sétálgatáshoz. Külön figyelmet érdemel augusztus vége: ebben az időszakban Sivasban megrendezésre kerül a Kultúra és Művészet Fesztivál – a medreszéket kivilágítják, az udvarokban koncerteket és kiállításokat szerveznek. A többi időben a város csendes, nincsenek turistatömegek, ami különösen kellemesé teszi a sétát.
Igen. Sivas három medreséje – a Gök Medrese, a Buruciye Medrese és a Çifte Minareli – a Kent Meydanı téren, 500 méteres körzetben található, és könnyen bejárható fél nap alatt. A hosszabb útvonalhoz ajánlott hozzáadni a 12. századi Ulu Džami mecsetet. Ezen felül el lehet jutni Divrigába (120 km-re keletre): ott található az Ulu Džami mecset portáljával, amely már felkerült a UNESCO listájára. A két helyszín együtt egy tartalmas, kétnapos útvonalat alkot a szeldzsuk Közép-Anatóliában.
Felhasználói kézikönyv — A Gök medrese Sivasban – a szeldzsukok „Mennyei medrese” A Gök medrese Sivasban – a szeldzsukok „Mennyei medrese” felhasználói kézikönyv, amely tartalmazza a főbb funkciók, lehetőségek és használati elvek leírását.
A legközelebbi repülőtér a Sivas Nuri Demirağ (VAS), ahová Isztambulból és Ankarából érkeznek járatok; az út Isztambulból körülbelül 1 óra 20 percet vesz igénybe. Alternatívák: a TCDD vonata Ankarából (kb. 5–6 óra) vagy a Metro és a Kamil Koç buszjáratok Ankarából és Isztambulból. Előre ellenőrizze a menetrendet és foglaljon jegyeket – különösen az augusztusi fesztivál idején, amikor megnő a kereslet.
A repülőtérről Sivas központjába taxival vagy városi busszal lehet eljutni (15–20 perc). A Gök medrese közvetlenül a Kent Meydanı városi téren, a történelmi központban található. Nincs szükség különleges közlekedési útvonalakra: érkezéskor a belvárosban mindhárom medresze és az Ulu Džami mecset gyalogosan is könnyen megközelíthető.
Mindhárom medrese – a Gök Medrese, a Buruciye Medrese és a Çifte Minareli Medrese – 500 méteres körzetben található. Javasolt a Gök Medresével kezdeni, különös figyelmet fordítva a főbejáratra és a minaretekre, majd átmenni a Çifte Minarelihez, és a sétát a Buruciye Medresében befejezni. Az egész komplexum nyugodt bejárása körülbelül fél napot vesz igénybe. Ha van idő, érdemes megnézni a közelben található 12. századi Ulu Džami mecsetet is.
Kezdje a főbejárattal: nézze meg a bejárati boltív feletti mukarnásokat, az oldalfalakon található arabeszkeket, valamint a pilonok kapitéljait, amelyeken Kalojan építész neve szerepel. Ezután lépjen be az épületbe – nézze meg az árkádos udvart és a földszinten megmaradt 13 szobát. Figyeljen a két 25 méteres minaret arányaira és a türkizkék csempeburkolat maradványaira. A portál fényképezéséhez válassza a reggeli órákat – ilyenkor a fény kiemeli a faragványok domborzatát.
A belépés előtt tájékozódjon az aktuális feltételekről: a belépés általában ingyenes, de a nyitvatartási idő a szezontól és a rendezvényektől függően változhat. Ha az augusztusi Kulturális és Művészeti Fesztivál idején tervezi a látogatást, előre tájékozódjon a programról – a fesztivál napjain a medreszéket kivilágítják, az udvarokban pedig koncertek és kiállítások kerülnek megrendezésre.
Ha időnk engedi, érdemes beiktatni az útvonalba Divriği városát is, amely Sivas-tól körülbelül 120 km-re keletre található. Ott áll az Ulu Cami mecset, amelynek portálja már felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Sivas és Divriği együtt egy teljes értékű, kétnapos útvonalat alkotnak Közép-Anatólia szeldzsuk építészetének felfedezéséhez. Az utazáshoz a legkényelmesebb autót bérelni vagy a helyi buszjáratokat igénybe venni.